A Pénzügyminisztérium 5,1 százalékos visszaeséssel számol

A 2019-es növekedés optimista jövőt vetített előre, még a konvergenciaprogramban is optimisták voltunk a 3 százalékos gazdasági visszaeséssel, ezt azonban 5,1 százalékos csökkenésre kellett módosítanunk – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár a Világgazdaság konferenciáján. 2021 a gazdaság újraindításának éve lesz, új növekedési tervet készítünk. A válság egyben lehetőség is, a bizonytalanság és a változásra való képesség, valamint az innováció felértékelődik. Rákossy Balázs aláhúzta:

unorthodox eszközök jöhetnek.

Az EU-s finanszírozás szempontjából kedvező helyzetben vagyunk, januártól megkezdjük a 2021-27-es időszakot, új források áramolnak be, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alapból is jut Magyarországnak – hívta fel a figyelmet a PM államtitkára. Jövőre összesen 51,3 milliárd euró uniós forrás fog rendelkezésre állni, ebből 20,5 milliárd euró kohéziós alapból származik. A helyreállítási alapból 6,2 milliárd euró vissza nem térítendő forrás mellett 10 milliárd euró összegű hitelkeret is rendelkezésre áll majd.

A gazdaságtörténet ritka időszakát éljük, ugyan az év elején számítottunk arra, hogy változás következik be a világban, hiszen az adósság soha nem látott mértékre emelkedett és a növekedés lanyhult, viszont a koronavírus okozta fordulat sokkal jelentősebb volt a vártnál

– fejtette ki az uniós forrásokért felelős államtitkár. Egy évtizedes konjunktúrának vetett véget a járvány, az elmúlt években példátlan növekedést élt át a világ. A makrogazdasági mutatók a 2013-as konszolidációt követően erőteljes bővülésének lehettünk tanúi, ha mást nem nézünk, nagyjából 800 ezerrel többen dolgoztak a válság előtt, mint az évtized elején.

Egyrészt egészségügyi, másrészt gazdaságvédelmi intézkedéseket hoztunk tavasszal – emlékeztetett Rákossy Balázs. Az első negyedévben még megvolt a növekedési előnyünk, azonban a második negyedévben lefagyott a magyar és a világgazdaság. A vendégéjszakák, a ferihegyi forgalom vagy az autóeladások kevesebb mint tizedére estek a válság mélypontján az előző évhez képest. Vannak ágazatok, amikre erőteljesen hatott a vírus:

az egyik a turizmus, a kiskereskedelem jelentős része – igaz az online és kiszállító szolgáltatás a válság nyertese volt – a kultúra és szórakoztatóipar.

Ugyan ezek a szektorok elkezdtek talpraállni, azonban a második hullámmal a helyreállás megtorpanhat. Mintegy 230 ezer ember veszíthette el az állását, azonban az ipari tevékenység beindulása ismét növekvő pályára állíthatja a foglalkoztatottságot. Az új munkahelyet teremtő intézkedések kiemelten fontosak lehetnek a következő időszakban.

Az államadósság csökkenése központi kérdése volt a kormánynak az elmúlt tíz évben, ráadásul a devizaarány és a külföldi adósság is jelentősen mérséklődött. A járvány ugyan rontja a külső egyensúlyt – különösen a szolgáltató export, ezen belül a turizmus kiesése miatt.

A vírus kitörése ellenére a magyar kötvények besorolása nem változott és bízunk a jó fundamentumokban.

A tavaszi gazdaságvédelmi akcióterv olyan környezetben született meg, amelyben az európai országok többsége segélycsomagot vezetett be, ezek között a magyar intézkedések a harmadik legnagyobbnak bizonyultak, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 20 százalékát tették ki. A PM számításai szerint a tavaszi csomag közel 4 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez, ugyanakkor a közeljövőben újabb stimulust jelentünk be. A cél, hogy a gazdaság szereplői ellenállóak legyenek a vírussal szemben.